Országos TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ és Kirakodóvásár • 2018. április 13–15.

A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.


Hangszerkiállítás
2014. március 29. szombat, március 30. vasárnap, 10.00–18.00 • Lajtha László terem (II. em.)


Bourdon hangszerek kiállítása a Magyar Hangszermíves Céh rendezésében.
Magyar mesterhangszerek seregszemléje.


Kiállítók:

Gáts Tibor, Micsik Béla, Balogh Sándor - citera
Bese Botond, Kurdi Gábor - duda
Pásztor Endre, Bán György, Gyenes Tamás - furulya
Szénási Gábor - tambura
Szerényi Béla - tekerő

„Zenészképek” – Kása Béla fotókiállítása
2014. március 29. szombat, március 30. vasárnap, 10.00–18.00 • Lajtha László terem (II. em.)


kasa-bela-fotokiallitasa

Kása Béla fotográfus (1952 Pécs) a kölni Képzőművészeti Szakfőiskolában szerzett diplomát 1979-ben, művészi fotográfia szakon. Néprajzi fotóriportjaihoz egy 1973-as erdélyi utazás adott inspirációt, akkor került az évszázadok óta élő hagyományok és a népzene bűvkörébe. Megtanult brácsázni, bőgőzni, gyűjteni kezdte a népzenét, és közben fényképezni a falusi népzenészeket.

Miután 1982-ben visszaköltözött Magyarországra, a magyar népzenei élet egyik kulcsfigurája lett. Képei azóta lemezborítók, magazinok, könyvek sokaságának fényét emelik. Erdélyi zenészek című fotóalbumában az ottani muzsikusok öröklétig tartó panteonját alkotta meg. Ragyogó portréinak titka a kapcsolatteremtés.

Az agyban, a lélekben és a szívben történik meg az expozíció – vallja. – Nagy feladatom az életben: magamnak, gyerekeimnek és az utókornak megörökíteni azt a világot, amelynek már én is csak csodálója lehettem, részese nem igazán, mert későn születtem. De azt szeretném, hogy még az utánunk következő nemzedékek is lássanak belőle valamit.

A Művészetek Palotájában, A népzene ünnepe című rendezvényhez kapcsolódóan megrendezett kiállítást 2014. január 18. és január 30. között láthatta a közönség.

Az idei Táncháztalálkozón is bemutatásra kerülő képekkel Kása Béla az erdélyi zenészek mindennapi életébe enged betekintést. Olykor lakodalmak, keresztelők vidám mulatozóit látjuk, olykor - amikor a gyász ideje jön el - a virrasztás, a temetés megrendítő felvételeit.

Bourdon hangszerek a népzeneoktatásban – kerekasztal-beszélgetés
2014. március 30. vasárnap, 13.00–14.00 • Lajtha László terem (II. em.)



Beszélgetőtársak:
Dr. Juhász Zoltán népzenekutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
tanára, a Magyar Művészeti Akadémia tagja
Bese Botond dudakészítő,
Széles András citeraművész
Szerényi Béla ezüstkoszorús hangszerkészítő mester

Beszélgetésünk során szeretnénk felhívni a figyelmet a különböző bourdon
hangszercsaládok közös zenei, játéktechnikai sajátosságaira, az ebben
rejlő oktatási, előadóművészi lehetőségekre.

Virágvölgyi Márta: Széki népzene I-II. Dobos Károly dallamai – könyvbemutató és koncert
2014. március 30. vasárnap, 14.20–15.20 • Lajtha László terem (II. em.)

Km. Virágvölgyi Márta, Vizeli Balázs, Fekete Antal, Szabó Csobán Gergő, Tintér Gabriella


fotó: Korniss Péter

A kétkötetes népzenei monográfia kiváló összegzése annak a gazdag zenei anyagnak, amelyet egy erdélyi, mezőségi magyar falu, Szék képvisel a néphagyományban. Az 1970-es évek elején, a táncházmozgalom kezdetén ez a gyönyörű, élő hagyományokkal rendelkező falu vált a városi táncházak mintájává. A „széki táncház” városi környezetben is életképesnek bizonyult. Itt újra lehetőség nyílt az emberi kapcsolatok, hagyományos értékeink és nemzeti identitásunk ápolására.

Virágvölgyi Márta könyve messze túlmutat egy széki prímás, Dobos Károly egyszerű bemutatásán. Tekinthetjük a széki hangszeres zene egyik nagy összegző munkájának, hiszen az eddig megjelent Székkel foglalkozó tanulmányok és kották felhasználásával készült, és a hatalmas zenei repertoárt nagy részletességgel mutatja be. Ugyanakkor hiánypótló is, mert Dobos Károly dallamai ritkán bukkannak fel a táncházi és koncert gyakorlatban. Miért? Szék másik ismert zenészegyénisége, Ádám István „Icsán” és fiainak kiváló zenekara Bonchida fejlettebb zenei gyakorlatát szépen integrálta Szék hagyományos zenei kultúrájába. Az így kialakult karakteres és dinamikus hangzás valóban tökéletes és megnyerő, de szerencsére nem kizárólagos. Bár Szék az egyik leginkább kutatott falu Erdélyben, Virágvölgyi Márta jelen lejegyzései révén mégis teljesebb képet kaphatunk a széki hegedűjátékról. A jövő népzenészeinek így már négy prímás játéka alapján (Dobos Károly mellett Ádám István, Moldován György és Ferenczi Márton) nyílik lehetősége egy falu hangszeres zenéjének elsajátítására. Kevés olyan ország van, amelynek egyetlen régiója ennyi kiváló muzsikussal büszkélkedhet.

Dobos Károlyt első hallásra inkább parasztprímásnak gondolnánk, talán játékának nemes egyszerűsége és a zenéjében rejlő érzelem természetes megnyilvánulása miatt. Vonózásának dinamikája hihetetlenül széles skálán mozog, így a lassúk lírai előadását vagy a férfitáncok kemény hangsúlyozását egyaránt jól megvalósítja. Játékstílusának elsajátítása után, a már korábban tanulmányozott prímások játékával összevetve, a hegedűsöknek lehetősége nyílik arra, hogy kialakítsák a saját egyéniségükhöz illő széki játékstílust. A díszítések és a vonózás összehasonlítása után megállapítható, hogy mely technikai vagy érzelmi elemek variálhatók szabadon, és melyeket köt a hagyomány törvénye. Dobos Károly hatalmas repertoárjának segítségével bővíthetjük a tánczenei folyamatokat, új dallamokkal és változatokkal gazdagíthatjuk dallamkészletünket, és bepillantást nyerhetünk a jeles napok és ünnepek világába.

A kiadvány részletes lejegyzéseinek eredeti felvételei a mellékelt mp3 CD-n hallgathatók meg. Nem minden felvételen állapíthatók meg teljes bizonyossággal a kötések és a vonóirányok, ilyen esetben gyakorlati tapasztalataink segítségével kell rekonstruálni a dallamot. Dobos Károly díszítőtechnikája tiszta és világos, több dallam megszólal egyszerűbb változatban is. Az egyszerű díszítésektől haladva az összetettebb változatokig, a szimmetrikusabb ritmusú sűrű tempóktól az aszimmetrikus lüktetésű széki magyarokig ezek a dallamok könnyen elsajátíthatók azok számára, akik az erdélyi zene tanulását a széki muzsikával kezdik.

Vizeli Balázs

Új élő népzene 20.” CD-bemutató • 2014. március 30. vasárnap, 15.30–16.45 • Lajtha László terem (II. em.)

Szerkesztő: Havasréti Pál


cover20

A Táncház Egyesület  1997-ben indította útjára CD-sorozatát, a hetvenes években a Hungarotonnál megjelent „Élő Népzene” lemezek szellemi örökségeként. Új sorozat ez, hiszen újak a válogatás szempontjai és módszerei. Új azért is, mert ezek a műsorszámok máshol még nem jelentek meg, ugyanakkor – népzenéről lévén szó – természetesen nem új szerzeményeket, hanem a néphagyomány által megőrzött dalokat és hangszeres dallamokat hallhatunk. A szereplők közül néhányan szűkebb pátriájuk hagyományainak egyenes folytatói, a többség azonban városi fiatalként kötelezte el magát a népzenével. Ki énekével, ki egy szál hangszerével adja át érzéseit, a vonósok pedig „bandába” tömörülve élvezik a táncház mindennapi gyakorlatában fölfedezett együttmuzsikálás élményét. Más és más tájak és népek muzsikája szól, más és más a hangzás és a stílus, mégis mindegyik darabban egyszerre érhetjük tetten közös kincsünket és az előadók személyiségét.

CD-válogatásunk darabjai – amelyek megjelenését mindig a Táncháztalálkozóra időzítjük – az évente meghirdetett nyilvános pályázaton alapulnak. A zsűri tagjai: Marosi Julianna, Pávai István, Sipos János és Vavrinecz András; sorozatszerkesztő: Havasréti Pál; forgalmazza a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás . Az Új élő népzene teljes sorozata áttekinthető és az egyes darabok utánvéttel megrendelhetők a tanchaz.hu  weboldalon.

track20

Az Új élő népzene 20. (FMVMCD 020) élő koncertfelvétel és – a készlet erejéig – a sorozat korábbi darabjai megvásárolhatók a Táncház Egyesület küzdőtéri pavilonjában.
 
 
Megosztás