Országos TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ és Kirakodóvásár • 2018. április 13–15.

A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.


„Tánchagyományaink” – Tánctanítás és táncház • 2014. március 30. vasárnap, 10.30–18.45 • Küzdőtér

Szerkesztők: Árendás Péter, Busai Norbert
Háziasszony: Kubinyi Júlia

Felhívjuk kedves vendégeink és közreműködőink figyelmét, hogy vasárnapra virradóra lesz az átállás a nyári időszámításra, tehát az órákat 1 órával előre kell állítani!

10.30 Szilágyság – Sikentáncz Szilveszter, Velner Klára, Hercz Vilmos, Herczné Barna Éva, Szilas Te., Debreceni Népi Együttes, krasznai, szilágyszéri és szilágysámsoni hagyományőrzők; Szilágynagyfalusi zenekar

11.00 Kalocsa – Illés Zoltán, Illésné Koszta Krisztina, Bokréta Népművészeti Egyesület táncosai; Zagyva Banda

11.30
Magyarországi szerb és makedón táncok – Tököli Délszláv Néptáncegyüttes; Kóló zenekar

12.00
Nyírség – Szilágyi Zsolt, Szilágyiné Újlaki Marianna, Antal Roland, Antal Dóra, Újfigurás Te.; Pál István Szalonna és bandája

12.30 Mezőpanit
 – László Csaba, Hajdó Réka, mezőpaniti hagyományőrzők; Bekecs zenekar

13.00
Minden magyarok tánca; muzsikál a Gázsa zenekar

13.30
A 40 éves Vujicsics együttes koncertje – km. Gyenis Katalin, Sebestyén Márta 
 
13.45 LakócsaFarkas Zoltán „Batyu”, Tóth Ildikó „Fecske”; Vujicsics

14.15 Magyarbőd
– Kupec Mihály, Kupec Zsófia, Ilosvai Selymes Péter Te., magyarbődi hagyományőrzők; Dűvő

14.45 Moldva – Gyurka Fábián; Zurgó együttes

15.30
Szék – Szabó Szilárd, Németh Ildikó; Ádám István emlékzenekar

16.15
Gyimes – Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Szentendre Te.; – Vizeli Balázs, Mihó Attila, András Orsolya

16.45
Hortobágy – Lovas Bálint, Tiszai Zsuzsa, Hajdú Te.; Szeredás együttes

17.15 Dél-Alföld – Tóth Gábor, Goda Katalin, Szeged Te.; Szerényi Béla, ifj. Szerényi Béla

17.45
Szászcsávási cigány – Kovács Norbert Cimbi, Lőrincz Hortenzia; Heveder zenekar

18.15
Kalotaszeg – Szűcs János, Bíróné Marsi Andrea, Bocskai Te.; Varga István „Kiscsipás” és zenekara  


Kedves Barátaink, külföldi Magyarok!

Örömmel értesítelek benneteket, hogy 2014. március 30-án, vasárnap ismét megrendezzük a MINDEN MAGYAROK TÁNCA című örömtáncot az Országos Táncháztalálkozón.

Célunk – ahogy eddig is –, hogy a Magyarországtól távol élő néptáncosok, népzenészek röpke fél órán át alkotói, meghatározó szereplői legyenek a táncházmozgalom legnagyobb eseményének. Vasárnap, a kora délutáni órákban a Papp László Sportaréna küzdőtéri nagy színpadán léphettek fel, bebizonyítva az itthoniaknak, hogy a néphagyomány nem ismer határokat és távolságokat.
A színpadon 30 perces időtartam áll rendelkezésünkre. Tekintettel arra, hogy a színpad hatalmas, kérem, hogy terjesszétek a hírt az ismerősök között. Várunk minden külföldi magyart egy rövid, ország-világ előtti táncos együttlétre!
A táncanyag idén ismét mezőségi lesz, mert sokan ezt az anyagot kértétek. A tájegységen belül bármelyik település táncát járhatjátok. Idén másik táncot nem tervezünk, de emiatt kicsit komolyabb szerkesztést igényel a program, melyet a szokásos módon, délelőtt 11.00-tól megoldunk a próbahelyiségben. Szeretnénk ritka és sűrű magyart, csárdást, szökőst és sűrű csárdást is táncolni. Kérlek, készüljetek ezekre!

Néhány fontos információt a későbbiekben (márciusban) közölni fogunk a jelentkezőkkel (közös dalok, táncfajták sorrendje stb.).

Kérem, hogy mielőbb jelezzétek részvételi szándékotokat a cimbi@iplus.hu
e-mail címen. A jelentkezés utolsó határideje március 30., 11.00 óra (azért örülnénk, ha március közepéig mindenki jelentkezne...).

Arról is értesítelek benneteket, hogy a Táncháztalálkozót követő hétfőn és kedden kiscsőszi lazítást szervezek határon túli barátaimnak, melyre szeretettel várok minden külhoni Barátomat. Birkát vágunk és jó somlai bort fogyasztunk hozzá. Kérem, hogy részvételi szándékotokat jelezzétek.

Jó készülődést kívánva, tisztelettel,

Kovács Norbert Cimbi
Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
8494 Kiscsősz, Kossuth Lajos u. 47.
www.hidakforum.hu
tel: +36-20-3786459, +36-88-220156
e-mail: cimbi@iplus.hu, eloforras@iplus.hu

Kóka Rozália: „Magyarország szélin...”
Dedikálás a Táncház Egyesület küzdőtéri pavilonjában
2014. március 29. szombat, 14.00–15.00
2014. március 30. vasárnap, 14.00–15.00

Pillangó Kiadó, 2013.
228 oldal, dalszövegekkel, kottákkal, CD-melléklettel
Kötés: kemény kötés
ISBN: 9789630881265
Kedvezményes ára a Táncháztalálkozón: 2.200,- Ft



Kóka Rozália kötete

Amit a bukovinai székelyek a rájuk mért történelmi sors ellenében véghezvittek, azt bátran nevezhetjük csodának. Mindössze öt községről van szó, nincstelen székely menekültekből összeverbuválva, és mit produkáltak! Már a puszta életben maradásuk is teljesítmény, ám ők ennél sokkal többre voltak képesek. A százféle egyéb náció között, idegen uralom alatt – megmaradtak önmaguknak és híven megőrizték kincsként magukkal vitt közösségi hagyományukat. Ez fogta őket mindvégig össze: a közös nyelv, az életet szabályozó szokások, mesék és dalok, a „rendtartó székely falu”. Bámulatos életerejük megsokszorozta őket, új és új rajok indultak szerte szét Bukovinából, és ezek – ha sikerült együtt maradniuk – mindig újra építették autonóm közösségeiket, kerültek bár Dévára vagy Kanadába, Hertelendyfalvára vagy Felsőnánára.
1941-ben valamennyien elhagyták bukovinai szülőhazájukat, és szervezett telepítési akció keretében az akkor visszacsatolt Délvidéken jutottak házhoz, földhöz. Innen négy év múlva, mindenüket odahagyva ismét menekülniük kellett. Hosszas bolyongás után végül Tolna, Baranya, Bács-Bodrog megye 37 községében jelölték ki helyüket. Egy nagyobb, 200 családból álló csoportjuk végül Érden gyűlt ismét egybe. Az ott alakult öntevékeny együttesek egyikének, az Érdi Bukovinai Székely Népdalkörnek történetét tárja elénk alapítójuk és vezetőjük, Kóka Rozália.
A bukovinai székely falvak népzenéjének gazdagsága annak idején Kodály Zoltánt is lenyűgözte. 1914-es bukovinai gyűjtőútján 330 énekelt dalt és hangszeres dallamot jegyzett föl és vett fonográfra. E gyűjtés zeneszerzői és tudományos életművében egyaránt fontos szerephez jutott. Hány bukovinai székely dal terjedt szét az egész világon csak a Székelyfonó révén! (Néhány közülük: A citrusfa levelestől, ágastól; Ne búsuljon senki menyecskéje; Szomorú fűzfának; Most jöttem Erdélyből; Cifra bunda szögre van akasztva).
A bukovinai öt magyar község lakói az 1760-as évek székely hagyományát vitték magukkal régi lakóhelyükről. Népzenéjük tehát a magyar népzene erdélyi dialektusának székelyföldi aldialektusához tartozik, annak korábbi, 18. századvégi állapotát tükrözi. Bár nem múlt el nyomtalanul a másnépi falvak szomszédságában eltöltött csaknem 200 esztendő, de székely zenei hagyományuk alapjában egységes és szilárd maradt.
A bukovinai székelyek sorsának – történetük 1764-es kezdetétől egészen 1945-ig – úgyszólván állandó eleme a kényszerű elszakadás az otthontól, a menekülés és idegen földre jutás. Legsajátabb műfajuknak maguk is azokat a beszédszerű, parlando előadású lírai dalokat tartják, melyet ők keservesnek hívnak. Ezek szokott témája, az otthontól való elszakadás, elválás, bujdosás, hányatott sorsuk ismeretében konkrét jelentést nyer. A székelyek „egy-egy dallamba belemelegedve ki nem fogynak a búsnál búsabb versekből.” írja róluk Kodály. Ezek a szövegek olyannyira aktuálisak maradtak számukra, hogy még az 1950-es, 60-as években is nagy számban gyűjtöttek tőlük keserveseket.
A bukovinai székely falvak népét a tudatos hagyományőrzés, azaz saját történelmük, sorsuk, nemzetségeik ismerete, számontartása, a tudás gondos továbbadása jellemezte. Sajátos vonása kultúrájuknak a fejlett népi írásbeliség, kézírásos életrajzok, énekes, halottas könyvek sokasága maradt fenn tőlük.
Közösségi életükben irányító szerepet játszott értelmiségük: papjaik, kántoraik, és a maguk közül kinőtt „vezéregyéniségek”: előénekesek, búcsúvezetők, betlehemesjáték-betanítók. E vezéregyéniségek leszármazottja, kései utóda Kóka Rozália, énekes és mesemondó előadóművész, aki életét közössége szolgálatába állította. Mindenre kiterjedő kulturális tevékenységének egyik ékesszóló eredménye az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör, melyet 1971-ben ő alapított és negyvenegy éven át magas színvonalon irányított. Könyve, a Pillangó kiadónál megjelent „Magyarország szélin…” című kiadvány ennek a négy évtizednek felidézése számos fotóval, az együttes legszebb népdalainak kottájával és a gyűjtő utak színes elbeszélésével.”
dr. Domokos Mária

Népművészeti vásár
• 2014. március 30. vasárnap, 10.00–21.00 • Küzdőtér
Kézműves foglalkozások és és játszóház 10.00–18.00
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) programja


nesz_logo_zolden

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) szervezésében hagyományőrző népművészeti kirakodóvásár jeles népművészek és kézművesek részvételével, valamint népi kismesterségek bemutatója, kézműves foglalkozások, játszóház az alábbi szervezetek közreműködésével.

Dr. Kresz Mária Alapítvány – Budapest

Agyagozás, korongozás, fonaljátékok, logikai és ügyességi játékok

Székely Éva és barátai – Budapest

Gyékényjátékok, csuhé és csutka játékok, kosárfonás, kötélverés, nemezelés, gyöngyfűzés, kézimunka előnyomás, öltögetés, rongybabakészítés, papírhajtogatás, koszorúkötés, festőnövényekkel képfestés

Matyó Népművészeti Egyesület – Mezőkövesd

Kézműves bemutatók: hímzés, rojtozás, bútorfestés Zeleiné Pap Bernadett hímző népi iparművész és a Borsóka Hímzőkör, Kovács Szabolcs bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Mestere közreműködésével

Kézműves foglalkozások: matyó motívumok sablonálása a látogatók által hozott ruhadarabokra, textilekre; matyó rózsák rajzolása, színezése; hímzés próba a „Mindenki matyó terítője” mintáin

Kiállítások: matyó népi iparművészeti textilek kiállítása és a hímzés megjelenése a mai divatban; Mezőkövesd város iparművészeti gyűjteménye; a Matyó Népművészeti Egyesület ékszerkollekciója; eredeti népviseleti darabok és Hrivnák Tünde divatruhái próbababákon

A matyó népviselet bemutatása: a látogatók viseletpróbára és fényképezkedésre kapnak lehetőséget

A vásári forgatagban szinte minden mesterség képviselteti magát. Láthatunk szemet gyönyörködtető hímzéseket, fonott kosarakat, kerámiákat, csuhé- és szalmadíszeket, tűzzománc ékszereket, táncos cipőket, csizmákat és még hosszan sorolhatnánk a kiváló portékákat.

A „Makovecz-pavilonok” kiállítói:
Iharos Népművészeti Egyesület - Festett bútorok, levendulák
Balogh Sándor - Népi hangszerek, népzenei hanghordozók
Bencze Márton - Nemez tárgyak és alapanyagok
Binder Jánosné - Női és gyermek viseletek
Borda Ágnes és Balogh Zsuzsa - Női viseletek
Csillagvirág Népművészeti Egyesület - Szűrrátétes technikával készült ajándéktárgyak, szövött-hímzett textíliák
Deák Zsófia és Konyári Sándor - Gyöngy ékszerek és alapanyagok
Deme Józsefné és Tóth Tímea - Csipkéből készült ékszerek
Donkó Károly - Fazekas használati és dísztárgyak
Fakopáncs Kft. - Fajátékok
Fazekas Anna-Mária és Mucsy Géza - Nemezelt szappanok
Gálosi Lajos - Merítettpapír termékek
Gyepűk Népe Alapítvány - Gyimesi viseletek, hímestojás
Hagyományok Háza - Dobosné Gajdos Melinda - Hagyományok Háza kiadványai
Hofmanné Komsa Hajnal és Paál Sándor - Textil babák
Holecz Istvánné Kanyó Margit - Rimóci viseletek
Hollókői Lajos - Az 
A.Folk Népzenei Hangszerbolt termékei
Janovszki Judit - Női és gyermek viseletek
Kallós Zoltán - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Kostyál Erika, Simon Szeréna, Nagy Andrea, Fiser Józsefné - Nemez és fonott tárgyak
Lacza Lucza - Női viseletek
Lakatos Bea - Yamuna szappanok
Laták Zsuzsanna - Ékszerek
Lehel Krisztina - Női viseletek
Lupovics Judit - Női viseletek
Megyesi Sándor - Csizmadia
Mezei Péter - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Németh Orsolya, Tárnok Orsolya - Ékszerek
Pankotai Csaba - Bőrből készült használati tárgyak
Radics László - Mézeskalács, puszedli
Siptár Réka - Női viseletek
Szilágyi Bettina - Fa használati és dísztárgyak
Táncház EgyesületfolkMAGazin„Új élő népzene” CD és más kiadványok
Bárány Szilveszter - Csizmadia
Magyar Hangszermíves Céh, Bán György - Népi hangszerek, népzenei hanghordozók
Fülöp Péter - Fajátékok, fa használati és dísztárgyak
Glück Edit - Fűszerek
Lukács Tibor - Fajátékok
Magyar Hangszermíves Céh, Kerekes Andrea - Hangszertokok
Magyar Hangszermíves Céh, Micsik Béla - Citerák
Magyar Hangszermíves Céh, Szerényi Béla - Hangszerek, népzenei hanghordozók, kiadványok
Magyar Hangszermíves Céh, Gáts Tibor - Citerák és gardonok
Magyari Tibor - Csontból készült használati és dísztárgyak
Renner Krisztina - Női viseletek
Szűcs Roland, Virt Emese - Népi motívumokkal díszített felsőruházat
Vörös Emőke, Simon Edina - Tűzzománc ékszerek

Kiállítók saját installációval:
Ács Zoltán - Fa- és kerámia használati és dísztárgyak
Ádám Zsolt - Egyszerű népi hangszerek
Andrikó Imre - Csizmadia
Báling Aranka - Hímestojás, csuhé - szalma használati és dísztárgyak
Bán Attila, Ágoston Ildikó - Kecsketejes szappanok
Baranyi Mónika - Női - és férfi viseletek
Bátori András - Fa használati és dísztárgyak
Bencsik Márta, Takács Eszter, Boldizsár Tímea - Szálasanyag és kerámia használati és dísztárgyak
Bendzsuk István - Bronz-kerámia és üveg ékszerek
Béres Attila - Népi hangszerek, fából készült konyhai használati eszközök
Bitó Emil - Bronzból készült ékszerek
Bodnár Erzsébet - Bőrből készült használati tárgyak
Bojtárné Hőss Judit - Női textil táskák
Boros Attila - Batikolt viseletek
Boros Hajnal - Kerámiából készült ékszerek
Czegle László - Fajátékok, fa használati és dísztárgyak
Czékmány Veronika - Kerámia szobrok; kerámia használati és dísztárgyak
Csillag Mónika-"Attila és a Fehérnép" - Viseletek és kiegészítők
Csordás Katalin - Viseletek és kiegészítők
Dallos Zsolt - Mézeskalács és puszedli
Dohnál Tiborné - Gyöngy ékszerek
Epress Róbert - Férfi viseletek
Ethnosound Világzenei Hangszerbolt - Világzenei hangszerek
Faragó Krisztina - Szálasanyagból készített használati tárgyak és alapanyagok
Fáy András - Levendula termékek; kerámia használati és dísztárgyak
Fehér Csaba - Réz- ezüst és tűzzománc ékszerek
Fehér Jánosné, Fehér János - Palóc viseletek
Fekete László, Hegedűs András - Bőrből készült használati tárgyak
Fenyvesi István - Csizmadia
Fodor Balázs - Szíjgyártó és lovagló felszerelések
Folk Center Alapítvány - Fekete Pál, Ferencz Zsolt - Folk Center Alapítvány kiadványai; bőr-gyöngy és nemez használati és dísztárgyak
Fülöp Tibor - Tűzzománc és lószőrékszerek
Gárdonyi Bálintné - Gyöngy ékszerek
Gisztl Anna - Női viseletek
Gombár Julianna - Női viseletek
Gyepű Könyvesbolt - Szikszai Ernő - Szépirodalmi, néprajzi és történelmi könyvek
Győriné Szécsényi Mária - Női viseletek
Hollósy Béla - Fa használati és dísztárgyak
Horváth László - Fajátékok, csuhé tárgyak
Hudák János - Néptáncosok kellékboltjának termékei
Hubay Krisztina - Olvasztott üvegékszerek
Hunor Hungarian Biofactory Kft. - Gyógynövény olajok, termelői olajok és őrlemények
Iker Józsefné - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Katedrális Bt. Sisák Gizella - Néprajzi könyvek, kiadványok
Kiss Attila, Kerekes Pálma, Kiss Attiláné - Népi bőrtárgyak és nemezelt termékek
Klagyivik Péter - Mezőtúri kerámiák
Kovács Gabriella - Kerámia használati és dísztárgyak
Kovács Krisztián, Nekeczki Nikolett - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Kovács László - Kerámia használati és dísztárgyak
Kovács Zoltán - Lekvárok
Kozma György - Fa használati és dísztárgyak
Kozma Zoltán - Mézeskalács, puszedli
Kun István, Kun Istvánné - Fa használati és dísztárgyak
Kuncevics Magdolna - Női viseletek
Kührner Ildikó - Női viseletek
Lebedy János - Fa használati és dísztárgyak
Lengyel Beáta - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Lepizsán Attila - Bőrműves használati tárgyak
Magyar Gyula - Fa használati és dísztárgyak
Malmos Éva - Tűzzománc ékszerek
Menyhérthné Oláh Éva - Bőrműves használati tárgyak
Mérei Mónika - Kerámia virágok
Mihalkó Gyula - Hortobágyi, kunsági és egyéb kalapok
Milner Angéla, Mikecz Mihályné, Somogyi Sándor - Textil játékok
Morvai Tibor - Csontból készült használati és dísztárgyak
Munkácsy Gábor - Szövött textilek, méteráru
Nagy Judit - Női viseletek
Nagy Zsuzsanna - Sajtok
Nagyné Varró Zsuzsa - Textilből készült táskák és egyéb használati tárgyak
Nagy Pálné Pádár Ágnes - Nemezelt szappanok, kunhímzések, gyapjú szőttesek
Pete László - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Rácz Erika - Ékszerek
Rébeli Szabó János - Szaruból, bőrből készült használati és dísztárgyak, szűcsipari termékek
Rimóczi Hajnalka - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Schneider Péterné - Hartai festett bútorok és használati tárgyak
Siklósi Krisztina - Gyapjú szőttesek
Simó Júlia - Székely népviseletek
Sinkuné Nagy Emese - Mézeskalács
Stelázsi Bolt Kft. Bozsó Anna - Lekvárok, mézek, olajok
Szabó István - Fajátékok
Szalai Zsuzsa - Női viseletek
Szamos Annabella - Szamos Marcipán termékek
Szász Judit - Kerámia használati és dísztárgyak
Szeles László - Csizmadia
Szilágyi Péter - Kerámia használati és dísztárgyak
Szombati Klára - Női viseletek
Szombathy Márta - Gyermekruhák és játékok
Taviné Dévényi Mónika - Tűzzománc ékszerek
Tisza Sándor - Fa használati és dísztárgyak
Tóth Gabriella - Fa lakásdekoráció
Török László - Ötvös- és bőrmunkák
Ujváry Károly - Fa használati és dísztárgyak
Váry Gábor - Kerámia használati és dísztárgyak
Verebes Ildikó - Gyöngy ékszerek
Vincze László - Merített papír termékek
Zsólyomi Éva - Préselt virág ékszerek

25 éves a Magyar Dudazenekar • 2014. március 30. vasárnap, 19.00 • Küzdőtér



strako_49

csoori_sandor

Azt mondják: „Két dudás nem fér meg egy csárdában”. Ennek az ellenpéldája a Magyar Dudazenekar, amely 25 éve képviseli a magyar dudazenét Magyarországon és külföldön egyaránt. A dudazene kétezer éve honos Európában, ezt a zenei örökséget ápoljuk és adjuk tovább fiataloknak, idősebbeknek. Jubileumi műsorunkon ebből adunk egy kis ízelítőt.

A Magyar Dudazenekar képviseletében közreműködik: Csoóri Sándor, Kozák József, Lányi György, Adorján István, Bese Botond, Vaskó Zsolt, Okos Tibor, Pék Zsuzsa, Németh Anna, Berkes Péter, Csányi Kelemen, Nagy Levente, Mokos Csongor és Babinecz Sándor (tánc)
© 1982–2017 Táncháztalálkozó
Megosztás