Aprók Bálja 2014 [#8759]
Aprók Bálja • 2014. március 29. szombat, 11.00–17.00 • Küzdőtér
Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület programja
Dél-dunántúli gyermeklakodalom
Menyasszony: Csongrádi Réka (Szekszárd)
Vőlegény: Horváth Zalán (Zselickisfalud)
Vőfély: Czigány Tamás (Pécs)
11.05 Vőfély beköszöntője, menyasszony kikérése
11.30 Sárközi karikázó, öltöztetés, menyasszony búcsúztatás
11.50 Somogyi tánctanítás – Horváth Tibor és Zóka Éva; Tarsoly zenekar
12.30 Kanászkodó verseny
12.50 Sárközi tánctanítás – Taba Csaba és Fejér Erika; Tarsoly zenekar
Hajfonó verseny
13.30 Pajtás tánc, verbunkverseny
13.50 Horvát tánctanítás – „Mohács” Nemzetiségi Táncegyüttes Filákovity István vezetésével; zenél a Mohácsi zenekar
Kukoricamorzsoló verseny
14.20 Menet az esküvőre, vonulás a küzdőtéren, kínálás, esketés a színpadon
14.40 Bukovinai tánctanítás – Fitos Dezső és Kocsis Enikő, adatközlők: Sebestyén Miklós és Sebestyén Emese, muzsikál a Tarsoly zenekar
Babválogató verseny
15.20 Baranyai táncok – Kirch Zoltán és Podpátz Beáta; Komlói rezesbanda
15.50 Menyasszony és vőlegény táncoltatás apró ajándékokért a küzdőtéren, ajándékok átadása a pár „szüleinek”
16.10 Német nemzetiségi tánctanítása – Nagymányoki „Glück Auf” Német Nemzetiségi Táncegyüttes, Studler János és Wurst Éva; Nagymányoki Fúvószenekar
Vékás és talicskázó verseny
16.40 „Tikverő” párnatánc, szakácstánc és sárközi táncok
Munkatársak: Taba Csaba, Fejér Erika, Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Matókné Kapási Julianna, Huszárikné Böröcz Zsófia, Huszárik Márton, Horváth Tibor, Zóka Éva, Nyemcsok Pál, Mihó Erika, Kárpáti Katalin, Czigány Tamás, Kirch Zoltán, Németh Csilla, Sebestyén Miklós, Sebestyén Emese, Filákovity István, Studler János, Wurst Éva
Közreműködnek: Szekszárdi Bartina, Szennai Zselic, Komlói Pöndöly, Mohácsi Horvát, Nagymányoki Német táncegyüttesek
Népművészeti vásár és játszóház [#9608]
Népművészeti vásár és játszóház • 2014. március 29. szombat, 10.00–18.00 • Küzdőtér
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) programja
Felhívjuk a figyelmet, hogy a vásár szombaton este 6 óráig tart nyitva.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) szervezésében hagyományőrző népművészeti kirakodóvásár jeles népművészek és kézművesek részvételével, valamint népi kismesterségek bemutatója, kézműves foglalkozások, játszóház az alábbi szervezetek közreműködésével.
Dr. Kresz Mária Alapítvány – Budapest
Agyagozás, korongozás, fonaljátékok, logikai és ügyességi játékok
Székely Éva és barátai – Budapest
Gyékényjátékok, csuhé és csutka játékok, kosárfonás, kötélverés, nemezelés, gyöngyfűzés, kézimunka előnyomás, öltögetés, rongybabakészítés, papírhajtogatás, koszorúkötés, festőnövényekkel képfestés
Matyó Népművészeti Egyesület – Mezőkövesd
Kézműves bemutatók: hímzés, rojtozás, bútorfestés Zeleiné Pap Bernadett hímző népi iparművész és a Borsóka Hímzőkör, Kovács Szabolcs bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Mestere közreműködésével
Kézműves foglalkozások: matyó motívumok sablonálása a látogatók által hozott ruhadarabokra, textilekre; matyó rózsák rajzolása, színezése; hímzés próba a „Mindenki matyó terítője” mintáin
Kiállítások: matyó népi iparművészeti textilek kiállítása és a hímzés megjelenése a mai divatban; Mezőkövesd város iparművészeti gyűjteménye; a Matyó Népművészeti Egyesület ékszerkollekciója; eredeti népviseleti darabok és Hrivnák Tünde divatruhái próbababákon
A matyó népviselet bemutatása: a látogatók viseletpróbára és fényképezkedésre kapnak lehetőséget
A vásári forgatagban szinte minden mesterség képviselteti magát. Láthatunk szemet gyönyörködtető hímzéseket, fonott kosarakat, kerámiákat, csuhé- és szalmadíszeket, tűzzománc ékszereket, táncos cipőket, csizmákat és még hosszan sorolhatnánk a kiváló portékákat.
A „Makovecz-pavilonok” kiállítói:
Iharos Népművészeti Egyesület - Festett bútorok, levendulák
Balogh Sándor - Népi hangszerek, népzenei hanghordozók
Bencze Márton - Nemez tárgyak és alapanyagok
Binder Jánosné - Női és gyermek viseletek
Borda Ágnes és Balogh Zsuzsa - Női viseletek
Csillagvirág Népművészeti Egyesület - Szűrrátétes technikával készült ajándéktárgyak, szövött-hímzett textíliák
Deák Zsófia és Konyári Sándor - Gyöngy ékszerek és alapanyagok
Deme Józsefné és Tóth Tímea - Csipkéből készült ékszerek
Donkó Károly - Fazekas használati és dísztárgyak
Fakopáncs Kft. - Fajátékok
Fazekas Anna-Mária és Mucsy Géza - Nemezelt szappanok
Gálosi Lajos - Merítettpapír termékek
Gyepűk Népe Alapítvány - Gyimesi viseletek, hímestojás
Hagyományok Háza - Dobosné Gajdos Melinda - Hagyományok Háza kiadványai
Hofmanné Komsa Hajnal és Paál Sándor - Textil babák
Holecz Istvánné Kanyó Margit - Rimóci viseletek
Hollókői Lajos - Az A.Folk Népzenei Hangszerbolt termékei
Janovszki Judit - Női és gyermek viseletek
Kallós Zoltán - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Kostyál Erika, Simon Szeréna, Nagy Andrea, Fiser Józsefné - Nemez és fonott tárgyak
Lacza Lucza - Női viseletek
Lakatos Bea - Yamuna szappanok
Laták Zsuzsanna - Ékszerek
Lehel Krisztina - Női viseletek
Lupovics Judit - Női viseletek
Megyesi Sándor - Csizmadia
Mezei Péter - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Németh Orsolya, Tárnok Orsolya - Ékszerek
Pankotai Csaba - Bőrből készült használati tárgyak
Radics László - Mézeskalács, puszedli
Siptár Réka - Női viseletek
Szilágyi Bettina - Fa használati és dísztárgyak
Táncház Egyesület - folkMAGazin, „Új élő népzene” CD és más kiadványok
Bárány Szilveszter - Csizmadia
Magyar Hangszermíves Céh, Bán György - Népi hangszerek, népzenei hanghordozók
Fülöp Péter - Fajátékok, fa használati és dísztárgyak
Glück - Fűszerek
Lukács Tibor - Fajátékok
Magyar Hangszermíves Céh, Kerekes Andrea - Hangszertokok
Magyar Hangszermíves Céh, Micsik Béla - Citerák
Magyar Hangszermíves Céh, Szerényi Béla - Hangszerek, népzenei hanghordozók, kiadványok
Magyar Hangszermíves Céh, Gáts Tibor - Citerák és gardonok
Magyari Tibor - Csontból készült használati és dísztárgyak
Renner Krisztina - Női viseletek
Szűcs Roland, Virt Emese - Népi motívumokkal díszített felsőruházat
Vörös Emőke, Simon Edina - Tűzzománc ékszerek
Kiállítók saját installációval:
Ács Zoltán - Fa- és kerámia használati és dísztárgyak
Ádám Zsolt - Egyszerű népi hangszerek
Andrikó Imre - Csizmadia
Báling Aranka - Hímestojás, csuhé - szalma használati és dísztárgyak
Bán Attila, Ágoston Ildikó - Kecsketejes szappanok
Baranyi Mónika - Női - és férfi viseletek
Bátori András - Fa használati és dísztárgyak
Bencsik Márta, Takács Eszter, Boldizsár Tímea - Szálasanyag és kerámia használati és dísztárgyak
Bendzsuk István - Bronz-kerámia és üveg ékszerek
Béres Attila - Népi hangszerek, fából készült konyhai használati eszközök
Bitó Emil - Bronzból készült ékszerek
Bodnár Erzsébet - Bőrből készült használati tárgyak
Bojtárné Hőss Judit - Női textil táskák
Boros Attila - Batikolt viseletek
Boros Hajnal - Kerámiából készült ékszerek
Czegle László - Fajátékok, fa használati és dísztárgyak
Czékmány Veronika - Kerámia szobrok; kerámia használati és dísztárgyak
Csillag Mónika-"Attila és a Fehérnép" - Viseletek és kiegészítők
Csordás Katalin - Viseletek és kiegészítők
Dallos Zsolt - Mézeskalács és puszedli
Dohnál Tiborné - Gyöngy ékszerek
Epress Róbert - Férfi viseletek
Ethnosound Világzenei Hangszerbolt - Világzenei hangszerek
Faragó Krisztina - Szálasanyagból készített használati tárgyak és alapanyagok
Fáy András - Levendula termékek; kerámia használati és dísztárgyak
Fehér Csaba - Réz- ezüst és tűzzománc ékszerek
Fehér Jánosné, Fehér János - Palóc viseletek
Fekete László, Hegedűs András - Bőrből készült használati tárgyak
Fenyvesi István - Csizmadia
Fodor Balázs - Szíjgyártó és lovagló felszerelések
Folk Center Alapítvány - Fekete Pál, Ferencz Zsolt - Folk Center Alapítvány kiadványai; bőr-gyöngy és nemez használati és dísztárgyak
Fülöp Tibor - Tűzzománc és lószőrékszerek
Gárdonyi Bálintné - Gyöngy ékszerek
Gisztl Anna - Női viseletek
Gombár Julianna - Női viseletek
Gyepű Könyvesbolt - Szikszai Ernő - Szépirodalmi, néprajzi és történelmi könyvek
Győriné Szécsényi Mária - Női viseletek
Hollósy Béla - Fa használati és dísztárgyak
Horváth László - Fajátékok, csuhé tárgyak
Hudák János - Néptáncosok kellékboltjának termékei
Hubay Krisztina - Olvasztott üvegékszerek
Hunor Hungarian Biofactory Kft. - Gyógynövény olajok, termelői olajok és őrlemények
Iker Józsefné - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Katedrális Bt. Sisák Gizella - Néprajzi könyvek, kiadványok
Kiss Attila, Kerekes Pálma, Kiss Attiláné - Népi bőrtárgyak és nemezelt termékek
Klagyivik Péter - Mezőtúri kerámiák
Kovács Gabriella - Kerámia használati és dísztárgyak
Kovács Krisztián, Nekeczki Nikolett - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Kovács László - Kerámia használati és dísztárgyak
Kovács Zoltán - Lekvárok
Kozma György - Fa használati és dísztárgyak
Kozma Zoltán - Mézeskalács, puszedli
Kun István, Kun Istvánné - Fa használati és dísztárgyak
Kuncevics Magdolna - Női viseletek
Kührner Ildikó - Női viseletek
Lebedy János - Fa használati és dísztárgyak
Lengyel Beáta - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Lepizsán Attila - Bőrműves használati tárgyak
Magyar Gyula - Fa használati és dísztárgyak
Malmos Éva - Tűzzománc ékszerek
Menyhérthné Oláh Éva - Bőrműves használati tárgyak
Mérei Mónika - Kerámia virágok
Mihalkó Gyula - Hortobágyi, kunsági és egyéb kalapok
Milner Angéla, Mikecz Mihályné, Somogyi Sándor - Textil játékok
Morvai Tibor - Csontból készült használati és dísztárgyak
Munkácsy Gábor - Szövött textilek, méteráru
Nagy Judit - Női viseletek
Nagy Zsuzsanna - Sajtok
Nagyné Varró Zsuzsa - Textilből készült táskák és egyéb használati tárgyak
Nagy Pálné Pádár Ágnes - Nemezelt szappanok, kunhímzések, gyapjú szőttesek
Pete László - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Rácz Erika - Ékszerek
Rébeli Szabó János - Szaruból, bőrből készült használati és dísztárgyak, szűcsipari termékek
Rimóczi Hajnalka - Női és férfi viseletek és kiegészítői
Schneider Péterné - Hartai festett bútorok és használati tárgyak
Siklósi Krisztina - Gyapjú szőttesek
Simó Júlia - Székely népviseletek
Sinkuné Nagy Emese - Mézeskalács
Stelázsi Bolt Kft. Bozsó Anna - Lekvárok, mézek, olajok
Szabó István - Fajátékok
Szalai Zsuzsa - Női viseletek
Szamos Annabella - Szamos Marcipán termékek
Szász Judit - Kerámia használati és dísztárgyak
Szeles László - Csizmadia
Szilágyi Péter - Kerámia használati és dísztárgyak
Szombati Klára - Női viseletek
Szombathy Márta - Gyermekruhák és játékok
Taviné Dévényi Mónika - Tűzzománc ékszerek
Tisza Sándor - Fa használati és dísztárgyak
Tóth Gabriella - Fa lakásdekoráció
Török László - Ötvös- és bőrmunkák
Ujváry Károly - Fa használati és dísztárgyak
Váry Gábor - Kerámia használati és dísztárgyak
Verebes Ildikó - Gyöngy ékszerek
Vincze László - Merített papír termékek
Zsólyomi Éva - Préselt virág ékszerek
Technikai átállás [#6706]
Technikai átállás • 2014. március 29. szombat, 18.00 • Küzdőtér
Az esti gálaműsor előtt a Küzdőtéren átlósan leengedik a több tonna tömegű térelválasztó függönyöket.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a művelet idejére – mindannyiunk testi épségének megőrzése érdekében – a biztonsági szolgálat kiüríti a Küzdőteret!
Timár Sándor köszöntése [#7466]
Timár Sándor köszöntése
2014. március 29. szombat, 19.00 • Küzdőtér
Timár Sándor nyugalmazott koreográfust, néptáncpedagógust, a Táncház Egyesület tiszteletbeli elnökét köszöntjük, aki a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként 2014. március 15. alkalmából Kossuth-díjat kapott.
„Magyarország szélin...” [#7009]
Kóka Rozália: „Magyarország szélin...”
Dedikálás a Táncház Egyesület küzdőtéri pavilonjában
2014. március 29. szombat, 14.00–15.00
2014. március 30. vasárnap, 14.00–15.00
Pillangó Kiadó, 2013.
228 oldal, dalszövegekkel, kottákkal, CD-melléklettel
Kötés: kemény kötés
ISBN: 9789630881265
Kedvezményes ára a Táncháztalálkozón: 2.200,- Ft
„Amit a bukovinai székelyek a rájuk mért történelmi sors ellenében véghezvittek, azt bátran nevezhetjük csodának. Mindössze öt községről van szó, nincstelen székely menekültekből összeverbuválva, és mit produkáltak! Már a puszta életben maradásuk is teljesítmény, ám ők ennél sokkal többre voltak képesek. A százféle egyéb náció között, idegen uralom alatt – megmaradtak önmaguknak és híven megőrizték kincsként magukkal vitt közösségi hagyományukat. Ez fogta őket mindvégig össze: a közös nyelv, az életet szabályozó szokások, mesék és dalok, a „rendtartó székely falu”. Bámulatos életerejük megsokszorozta őket, új és új rajok indultak szerte szét Bukovinából, és ezek – ha sikerült együtt maradniuk – mindig újra építették autonóm közösségeiket, kerültek bár Dévára vagy Kanadába, Hertelendyfalvára vagy Felsőnánára.
1941-ben valamennyien elhagyták bukovinai szülőhazájukat, és szervezett telepítési akció keretében az akkor visszacsatolt Délvidéken jutottak házhoz, földhöz. Innen négy év múlva, mindenüket odahagyva ismét menekülniük kellett. Hosszas bolyongás után végül Tolna, Baranya, Bács-Bodrog megye 37 községében jelölték ki helyüket. Egy nagyobb, 200 családból álló csoportjuk végül Érden gyűlt ismét egybe. Az ott alakult öntevékeny együttesek egyikének, az Érdi Bukovinai Székely Népdalkörnek történetét tárja elénk alapítójuk és vezetőjük, Kóka Rozália.
A bukovinai székely falvak népzenéjének gazdagsága annak idején Kodály Zoltánt is lenyűgözte. 1914-es bukovinai gyűjtőútján 330 énekelt dalt és hangszeres dallamot jegyzett föl és vett fonográfra. E gyűjtés zeneszerzői és tudományos életművében egyaránt fontos szerephez jutott. Hány bukovinai székely dal terjedt szét az egész világon csak a Székelyfonó révén! (Néhány közülük: A citrusfa levelestől, ágastól; Ne búsuljon senki menyecskéje; Szomorú fűzfának; Most jöttem Erdélyből; Cifra bunda szögre van akasztva).
A bukovinai öt magyar község lakói az 1760-as évek székely hagyományát vitték magukkal régi lakóhelyükről. Népzenéjük tehát a magyar népzene erdélyi dialektusának székelyföldi aldialektusához tartozik, annak korábbi, 18. századvégi állapotát tükrözi. Bár nem múlt el nyomtalanul a másnépi falvak szomszédságában eltöltött csaknem 200 esztendő, de székely zenei hagyományuk alapjában egységes és szilárd maradt.
A bukovinai székelyek sorsának – történetük 1764-es kezdetétől egészen 1945-ig – úgyszólván állandó eleme a kényszerű elszakadás az otthontól, a menekülés és idegen földre jutás. Legsajátabb műfajuknak maguk is azokat a beszédszerű, parlando előadású lírai dalokat tartják, melyet ők keservesnek hívnak. Ezek szokott témája, az otthontól való elszakadás, elválás, bujdosás, hányatott sorsuk ismeretében konkrét jelentést nyer. A székelyek „egy-egy dallamba belemelegedve ki nem fogynak a búsnál búsabb versekből.” írja róluk Kodály. Ezek a szövegek olyannyira aktuálisak maradtak számukra, hogy még az 1950-es, 60-as években is nagy számban gyűjtöttek tőlük keserveseket.
A bukovinai székely falvak népét a tudatos hagyományőrzés, azaz saját történelmük, sorsuk, nemzetségeik ismerete, számontartása, a tudás gondos továbbadása jellemezte. Sajátos vonása kultúrájuknak a fejlett népi írásbeliség, kézírásos életrajzok, énekes, halottas könyvek sokasága maradt fenn tőlük.
Közösségi életükben irányító szerepet játszott értelmiségük: papjaik, kántoraik, és a maguk közül kinőtt „vezéregyéniségek”: előénekesek, búcsúvezetők, betlehemesjáték-betanítók. E vezéregyéniségek leszármazottja, kései utóda Kóka Rozália, énekes és mesemondó előadóművész, aki életét közössége szolgálatába állította. Mindenre kiterjedő kulturális tevékenységének egyik ékesszóló eredménye az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör, melyet 1971-ben ő alapított és negyvenegy éven át magas színvonalon irányított. Könyve, a Pillangó kiadónál megjelent „Magyarország szélin…” című kiadvány ennek a négy évtizednek felidézése számos fotóval, az együttes legszebb népdalainak kottájával és a gyűjtő utak színes elbeszélésével.”
dr. Domokos Mária