Halmos Béla emlékezete [#1670]
Halmos Béla emlékezete – a Hagyományok Háza fotókiállítása
2014. március 29. szombat, március 30. vasárnap, 10.00–18.00 • Kodály Zoltán terem (I. em.)
Halmos Béla (1946–2013)
A hegedűs-énekes prímás, népzenekutató, oktató, mozgalmár 1946-ban született Szombathelyen, édesapja építészmérnök volt, a falukutató mozgalom tagja. Zenei tanulmányait klasszikus zenével kezdte, hegedült, brácsázott, kamarazenélt. A hadseregben megtanult gitározni. A műszaki egyetem zenekarában brácsaszólamvezető volt. Előbb a televízió Ki mit tud?-vetélkedőjére klasszikus gitárral nevezett be, majd 1969-ben a „Röpülj, páva!” felszabadulási népdalversenyen egyéniben a döntőig jutott, a gálaesten viszont Sebő Ferenccel szerepelt duóban a képernyőn. Egy ország csodálkozott rájuk.
1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Városrendező tervező mérnökként 1970-72 és 1979-82 között a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársa volt. 1972-től 1979-ig a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes zenekarvezetőjeként dolgozott Az első budapesti táncházakban ő volt a prímás. Martin György tanácsára kereste meg Széken Ádám István „Icsán” prímást, akit korábban csak felvételről hallott, és aki a példaképe lett. A kezdeti sikeres Halmos-Sebő duó 1974-től – Éri Péterrel és Koltay Gergellyel – Sebő együttes néven folytatta munkáját. Repertoárján autentikus parasztzene és énekelt vers egyaránt szerepelt. Több sikeres nagylemezt jelentetett meg, klubszerűen üzemelő táncházai rendre telt házat vonzottak. Halmos Béla azonban 1979-ben kilépett a Sebő együttesből. A nyolcvanas években zeneileg kevésbé volt aktív, népzenekutatással foglalkozott és az egész országra kiterjedően táncházzenész tanfolyamokat szervezett, amelyek vezetőjeként, hegedűtanáraként Virágvölgyi Mártával és a Téka együttes tagjaival többszáz hazai és más országbeli zenészt tanított.
1989-ben jelentette meg első és egyetlen szólólemezét (Az a szép piros hajnal), melyen erdélyi népzenét játszik, Kallós Zoltán, Martin György, Pesovár Ferenc, Juhász Zoltán, Petrovits Tamás, Virágvölgyi Márta, Timár Sándor és saját gyűjtéseinek felhasználásával. 1991-től a Kalamajka népzenei együttes prímása lett, hetente tartottak táncházat a Molnár utcában, majd az Aranytízben, koncerteztek és lemezeket készítettek. Népzenekutatóként is tevékenykedett, gyűjtött – a magyar mellett – szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársaként dolgozott.
Mint népzenei szakértő és zenei rendező Szomjas Györggyel és Rosta Katalinnal 1991 és 2004 között együtt készítették az MTV és a Duna TV táncházas műsorait (Népzenei Magazin, Táncház – népzenei magazin). Emellett Halmos az ötletgazdája,szerkesztője és zenei rendezője volt a 12 részből álló, népzenészeket, énekeseket bemutató dokumentumfilm-sorozatnak is.Vérbeli mozgalmár, igazi integráló alkat volt. Nem véletlen, hogy számtalan konferencia, tanácskozás, szakmai esemény szervezőjének, levezető elnökének, számtalan szakmai kiadvány szerkesztőjének, szervezet vezetőjének kérték fel. Ő volt a Táncházi Kamara (később Táncház Egyesület) első elnöke, nevéhez fűződik a Táncház Archívum létrehozása is. 2007-től haláláig a Hagyományok Háza Baráti Köre elnöke volt. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.
Albumok: „Az a szép piros hajnal” (1989); zenekari tagként: József Attila, Berek Kati, Sebő Ferenc, Halmos Béla (1972), Sebő együttes (1975), Táncház I. (1978), Táncház II. (1978), Táncházi muzsika (1978), Sebő Ferenc: Énekelt versek (1980), Kalamajka és Egyszólam: „Megütik a dobot” (1998), Kalamajka: Ez is borivóknak való! (1999), Kalamajka: „Haj, Rákóczi, haj, Bercsényi!” (2002), Kalamajka: Széki pár – In memoriam Molnár utcai táncház (2003), Kalamajka: Aprók táncházában II. (2003)Díjak, elismerések: Népművészet Ifjú Mestere (1973), Szocialista Kultúráért (1975), SZOT Díj (1976, Sebő Ferenccel megosztva), Állami Díj (1985, Sebő Ferenccel és Timár Sándorral megosztva), Magyar Művészetért Díj (1989), a Planetáris Tudat Díja (1998, Sebő Ferenccel és Timár Sándorral megosztva), Magyar Örökség Díj (1998), Gyula Város Díszpolgára (1999), Budapestért Díj (1999, Sebő Ferenccel megosztva), Bartók Béla Emlékdíj (2006), A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2007), A Népművészet Mestere (2012), Príma Díj (2012), Széchenyi Díj (2013)
Jávorszky Béla Szilárd: Halmos Béla emlékezete
(folkMAGazin, XXI. évfolyam, X. különszám, 2014.)
„Tágasságot nekünk is!” [#3435]
„Tágasságot nekünk is!” • 2014. március 29. szombat, 10.25–18.00 • Kodály Zoltán terem (I. em.)
Szerkesztő: Mohácsy Albert • Háziasszony: Tóth Kornélia
10.25 Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola, Budapest
10.30 Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola, Pestszentlőrinc
10.45 Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest, XVII. kerület
11.00 József Nádor Alapfokú Művészeti Iskola, Üröm
11.20 Zsolt Nándor Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola, Esztergom
11.40 Kalászi Művészeti Iskola, Budakalász
12.00 Prelúdium Zeneiskola, Bicske
12.20 Páduai Szent Antal Iskola, Piliscsaba
12.40 Sajnovics János Egyesített Általános és Művészeti Iskola, Tordas
13.00 Martonvásári Művészeti Iskola
13.20 Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola, Budapest
13.40 Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészeti Iskola, Szentendre
14.00 Óbudai Népzenei Iskola, Budapest
14.35 Keszthelyi Család Iskola
14.55 Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs
15.20 Bartók Béla Zeneiskola Népzenei Tanszaka, Szombathely
15.45 Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola, Vác
16.20 Piarista Mester Tanoda, Szeged
16.45 Hermann László Zeneiskola, Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola, Székesfehérvár
17.35 Nyíregyházi Művészeti Középiskola, Nyíregyházi Főiskola