Országos TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ és Kirakodóvásár • 2018. április 13–15.

A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.


Etno-mozi (vasárnap) • 2012. április 1. vasárnap • Moziterem (II. em.)

Szerkesztő: Kovács László – Konkam Stúdió



11.00 – Arcok a negyven éves táncházmozgalom „hőskorából”:

Nevem: Kovács Tivadar (1982. készítették: P. Vas János, Jászi Dezső)
A Népművészet Mestere,  a méhkeréki román népzene legjelesebb előadója.

Nevem: Halmos Béla (1982. készítették: P. Vas János, Jászi Dezső)
Népzenész, népzenekutató, előadóművész.

Nevem: ifj.Csóri Sándor (1982. készítették: P. Vas János, Jászi Dezső)
Népzenész, 1973-ban alapító tagja a Muzsikás Együttesnek, amely a magyar népzene terjesztését tűzte ki célul; velük  23 évig zenélt, itthon és külföldön. 1997-től új együttesével, az Ifjú Muzsikás Együttessel játszik.

Nevem: Varga Gusztáv (1982. készítették: P. Vas János, Jászi Dezső)
Cigány ének, tánc, gitár, ritmus. A Kalyi Jag zenekar alapítója és vezetője.

Nevünk: Vizin Együttes (1982. készítették: P. Vas János, Hajdu György)
Az 1980-as évek elejétől, kisebb-nagyobb változásokkal, tagok cseréjével, Pécs-Baranya népzenei életének egyik meghatározó délszláv nemzetiségi együttese, országosan is ismert és elismert.

Nevünk: Zengő Együttes (1982. készítették: P. Vas János, Hajdu György)
A pécsi együttes moldvai alapokra építette sajátos zenéjét.

Nevem: Karsai Zsigmond (1982. készítették: P. Vas János, Jászi Dezső)
Lőrincrévei születésű táncos, a Népművészet Mestere.


12.00 Martin György gyűjtéseiből: Szék, Türe  (MTA 1969.)
Az MTA Zenetudományi Intézete filmarchívumának anyagait televízióra alkalmazta: Éri Péter, Kovács László
30 perc
Martin György 1932. február 5-én született Budapesten, most lenne 80 éves. 1951-től 1955-ig hivatásos táncos volt, ezalatt magyart tanult az ELTE-n, majd néprajz-muzeológusi diplomát szerzett Ortutay Gyula és Tálasi István tanítványaként. 1953-65 között a Népművelési Intézetben dolgozott néptánckutatóként, 1965-től az MTA Népzenekutató Csoportjának tudományos munkatársa, majd csoportvezetője, 1974-től haláláig az MTA Zenetudományi Intézet tudományos osztályvezetője. 1951-től végzett rendszeres gyűjtőmunkát a néptánc és népzene területén, az egész Kárpát-medencében. Nem csak a magyar, hanem a többi nép táncait is kutatta, összebarátkozott más népek kutatóival és összehasonlító tánckutatással is foglalkozott, emellett népdal- és népzenegyűjtőként is jeleskedett. 1983. október 31-én hunyt el.
Óriási szerencsénk, hogy gyűjtéseinél filmkamerával rögzítette a még tetten érhető   autentikus táncokat.
Amikor 1969-ben Széken, ebben az erdélyi kis mezővárosban filmeztek,  még élő volt a hagyományos tánc és viselet .  A teljes táncrendet megörökítették. A műsor másik filmjét szintén Erdélyben,  Türén vették fel, ahová összehívták a tájegység, Kalotaszeg jelentős táncos egyéniségeit.



12.30 Mundruc
rendező: Sztanó Hédi
zeneszerző: Gonda János
operatőr: Dénes Zoltán, Nagy Lászó Gábor
24 perc
Mátyás István "Mundruc", a különös tehetséggel megáldott kalotaszegi paraszttáncos és Dr. Martin György európai hírű tánc- és zenegyűjtő barátok voltak. Ennek a gazdag együttműködésnek állít emléket a film.
Mundruc a kalotaszegi Nádasmentén, Magyarvistán született 1911-benhuszonöt éves korában Kolozsvár-on mutatták be a Szentimrei-féle Csáki báró lánya balladajátékot, amelyen kitűnt csodálatos virtuóz táncjátékával. Ez indította el pályáján.
Tánctudására a táncfolklorisztika is korán felfigyelt 1941-ben Molnár István, majd Martin György, aki a róla összegyűjtött anyag alapján megírta monográfiáját is. (A kézirat kiadását azonban Martin hirtelen halála megakadályozta). 1942-től virtuóz táncjátékát többször is filmre vették. Tánca a Táncházmozgalom és az 1992-es tánctábor által vált ismertté és terjedt el.
Mátyás István Mudrucnak még akkor sikerült elsajátítania szűkebb szülőföldje, a kalotaszegi Nádasmente táncfolklórját, amikor ott a néptánc hagyományok egysége még nem bomlott fel.
Rendkívüli táncszeretete, s erre való fogékonysága, valamint nyílt természete folytán azonkívül, hogy kiválóan megtanulta a Kalotaszeghez tartozó Nádasmente legnehezebbnek tartott táncfajtáját, a Legényes-t, hanem annak „alkotáslélektani” folyamatát is pontosan át tudta adni.



Kamerás falujárók

12.55 Válaszút
készítette: Dénes Zoltán
26 perc
A válaszúti (Erdély) nyári tánctáborban nem csak a mezőség táncaival ismerkedhettek a résztvevő fiatalok, hanem a gazdag néphagyományokkal, amelyben mesterük volt a válaszúti születésű Kallós Zoltán néprajzkutató.

13.20 Gömöri cigányok
rendező: Szakály István
operatőr: Bálint Arthur
hangmérnök: Kapcsos Vince
gyártásvezető: Szederkényi Miklós
vágó: Kiss Sándor
gyártó Dunatáj Alapítvány
60 perc
A felvidéki származású, saját magát magyar- szlovák és cigány identitásúnak valló Agócs Gergely etnográfus-népzenekutató gömöri gyűjtőútját megörökítő filmszociográfia arra keresi a választ, hogy mi lesz a sorsuk, jövőjük az e tájon élő, mesterségeiket, hagyományaikat - itt volt a legtöbb cigányzenész a történelmi Magyarországon - elvesztő, munkanélküli, jobbára segélyekből élő, magukat magyarnak valló cigányoknak.

14.20 Fotográfiák
rendező: Domokos János, Magyar N. Attila
producer: Szederkényi Miklós
operatőr: Váradi Gábor, Magyar n. Attila
vágó: Domokos János
hangmérnök: Kapcsos Vince
gyártó és terjesztő: Dunatáj Alapítvány
75 perc
A film a nagyközönség számára a táncházmozgalomban megismert erdélyi zenészeket mutatja be. Egy korszakot zár le, ahogy ezeket az idős zenészeket Kása Béla újra felkeresi az általa 30 évvel ezelőtt készített fotográfiákkal. Mind a film képi világa, mind az az atmoszféra, amit a fotográfus teremt, nagyon személyessé teszi ezeket a találkozásokat. A rendező, Domokos János a tragikusan távozott Magyar N. Attila 2002-ben forgatott anyagát rendezte filmmé.

15.35 Vallásos film
rendező: Balog Gábor - Hajdu Farkas Zoltán
gyártó: Dunatáj Alapítvány
39 perc
Az emberek egyfolytában a világ közepét keresik. Mintha lenne ennek az alantas világnak közepe. Pedig nincs. Pedig van. Utazás élők és holtak birodalmában Pilinszky Jánossal és Arszenyij Tarkovszkijjal.

16.15 Setétpatak új lakói (Sára Ferencéknél a Gyimesekben)
rendező: Zsigmond Dezső
operatőr: Bálint Arthur
gyártó: Dunatáj Alapítvány
szereplő: Sára Ferenc
58 perc
Sára Ferenc és felesége a népi kultúra, a néptánc jeles művelői, hivatásos táncegyüttesek tagjai voltak. Fiatalon ismerkedtek meg az erdélyi, közelebbről a gyimesi zenével, tánccal. A táj, az emberek, az életmód s természetesen a népművészet olyan hatással volt rájuk, hogy Gyimesközéplokra költöztek. A falu befogadta a jövevényeket, olyannyira, hogy ma már ők tanítják a gyimesi gyerekeket saját kultúrájuk megőrzésére.

17.15 Szellem a palackból: Kárpát-medencei régi gyümölcsfajták gyűjteménye
rendező: Bakos Katalin
operatőr: Ágoston Gábor, Pintér András
vágó: Kovács József
hangmérnök: Krajcsovics István
gyártó: MTV
25 perc
Göcsej egyik néhány százfős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula erdész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amely többek közt a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával.

17.45 A magyar néptánc története: az ügyességi táncok (10/1.rész)
rendező: Kovács László
gyártó: Konkam Stúdió
15 perc
Dr. Pesovár Ernő, a magyar néptánckutatás jeles képviselője, a sorozat műsorvezetője így ír: „Tánchagyományunk ismerete nélkül nem lehet teljes a magyar művelődéstörténetről kialakított képünk. Néptáncaink ugyanis nemcsak az egyes vidékek, hanem a különböző történeti periódusok jellemző vonásait is őrzik. Az egyes történeti korszakok szemléletét, magatartás-formáit híven tükröző formai sajátosságok egyúttal arról vallanak, hogy tánckultúránk együtt lüktetett az európai táncos ízlés változásaival a középkortól a 19. századig. Mindezek egyéni hangvételű megfogalmazását az élmény erejével idézik elénk a hagyományban egymás mellett élő táncaink, melyek tehát nemcsak a magyar, de az egyetemes művelődéstörténet számára is nélkülözhetetlen tanulságokkal szolgálnak.”
A videokazettán a szerző személyesen mesél népünk táncos múltjáról, korabeli zenékkel, sok történelmi metszettel és filmfelvétellel téve elevenné mondandóját. A tánctörténetet tíz fejezet öleli át: I. Az ügyességi táncok, II. A botoló,  III. Az ugrós tánctípus,  IV. Az erdélyi legényes, V.A régi páros táncok, VI.  A kör- és füzértáncok, VII. A forgós- forgatós páros, VIII. A verbunk,  IX. A körverbunk, X. A csárdás (Hosszuk 10x15 perc.)

Folk-kocsma (vasárnap) • 2012. április 1. vasárnap, 14.00–18.00 • Az árkádok alatt



14.00–16.00 Harmadik zenekar (Kolozsvár)

16.00–18.00 Saroglya zenekar (Nagyvárad)

Alkategóriák

Megosztás